Anglia egy Nyugat-Eur�p�ban tal�lhat� szigetorsz�g, Nagy-Britannia d�li �s k�z�ps� k�tharmad�t �leli fel. A legnagyobb ter�leti egys�g az Egyes�lt Kir�lys�gon bel�l. Ter�lete 130 395 n�gyzetkilom�ter. Hozz�tartoznak a partt�l nem messze tal�lhat� szigetek is, melyek k�z�l a legnagyobb a Wight-sziget, de megeml�thet� m�g az Orkney-szigetek, Shetland, Hebrid�k �s a Man sziget is. �szakon Sk�cia, nyugaton Wales, a t�bbi ir�nyb�l pedig az �szaki-tenger, az Atlanti-�ce�n, az �r-tenger �s a La Manche csatorna hat�rolja. Franciaorsz�gt�l ez ut�bbi v�lasztja el. A k�zt�k lev� t�vols�g 34 kilom�ter a Doveri-szoros legkeskenyebb r�sz�n. A Folkestone k�zel�ben tal�lhat� Csatorna-alag�t k�zvetlen �sszek�ttet�st jelent az eur�pai sz�razf�lddel. A francia-angol hat�r az alag�t k�zep�n van. Angli�ban nagyr�szt ink�bb dombok tal�lhat�ak. Hegyek ink�bb az �szaki ter�leten tal�lhat�ak, melyb�l kiemelhet� a Pennine-hegys�g, ami Anglia keleti r�sz�t a nyugatit�l elv�lasztja. Legmagasabb pontja a Cross Fell, ami 893 m�ter magas. A terept�pusok k�zti v�laszt�vonalat �ltal�ban Tees-Exe vonalk�nt nevezik. Az Angol-alf�ld h�rom oldalr�l �leli k�r�l a Pennine-hegys�get. Az �szakkelet-Angol-alf�ld a Tees foly�t�l �szakra (Northumberland ter�lete), a K�z�p-Angol-alf�ld pedig a Pennine-hegys�gt�l d�lre tal�lhat� �s az �szaknyugat-Angol-alf�ldben folytat�dik. Emellett van m�g egy lapos, alacsonyan fekv� mocsaras ter�let, a Fens-vid�k, aminek nagy r�sz�t lecsapolt�k mez�gazdas�gi hasznos�t�s c�lj�b�l. A legnagyobb term�szetes kik�t� Poole-n�l tal�lhat�.