ebben amen�ben 24 modultal�lhat�

Nagy-Britannia �s �szak-�rorsz�g Egyes�lt Kir�lys�ga (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland[10] vagy Britain, 1921 el�tt Nagy-Britannia �s �rorsz�g Egyes�lt Kir�lys�ga, a magyar k�znapi haszn�latban t�bbnyire Nagy-Britannia, illetve gyakran helytelen�l Anglia) nyugat-eur�pai szigetorsz�g,[11][12] mely Nagy-Britannia teljes ter�let�t �s az �r-sziget �szakkeleti r�sz�t, valamint t�bb kisebb szigetet foglal mag�ba. Sz�razf�ldi hat�ra csak �szak-�rorsz�gnak van, �rorsz�ggal,[13][14], ett�l eltekintve az orsz�got az Atlanti-�ce�n, az �szaki-tenger, a La Manche �s az �r-tenger hat�rolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alag�t k�ti �ssze Franciaorsz�ggal.

Az Egyes�lt Kir�lys�g egys�g�llam (unit�rius �llam), melynek n�gy orsz�gr�sze Anglia, �szak-�rorsz�g, Sk�cia �s Wales.[15] Parlament�ris monarchia, �llamf�je II. Erzs�bet brit kir�lyn�. A parlament Londonban, az orsz�g f�v�ros�ban van, de jogainak egy r�sz�t �truh�zta a h�rom nemzeti k�zigazgat�si k�zpontban m�k�d� parlamentre, melyek Belfastban (�szak-�rorsz�g), Cardiffban (Wales) �s Edinburghban (Sk�cia) m�k�dnek. A Csatorna-szigetek �s Man szigete brit

koronaf�gg�s�g, az orsz�gnak nem r�szei, de azzal f�derat�v m�don �sszekapcsol�dnak.[16] Az Egyes�lt Kir�lys�gnak tizenn�gy tengerent�li ter�lete van[17], mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradv�nya, mely legnagyobb kiterjed�s�nek idej�n, 1922-ben, a sz�razf�ldi ter�letek mintegy negyed�t uralta. A brit befoly�s a birodalom megsz�n�se ut�n is felfedezhet� a nyelvben, a kult�r�ban, �s sz�mos orsz�gban a jogrendszerben is. II. Erzs�bet a Nemzetk�z�ss�g feje, �s �llamf�je a Nemzetk�z�ss�gi kir�lys�g tag�llamainak.

Az Egyes�lt Kir�lys�g fejlett ipari orsz�g, nomin�lis GDP-j�t tekintve az �t�dik, v�s�rl�er�-parit�s�t illet�en pedig a hatodik legfejlettebb gazdas�g. A vil�g els� iparosodott �llam�v�[18] v�lt a 19. sz�zad folyam�n, a 20. sz�zad elej�n pedig a vil�g leger�sebb hatalma volt.[19] A k�t vil�gh�bor� vesztes�gei �s a birodalom sz�thull�sa megsz�ntette vezet� szerep�t. K�ts�gtelen azonban, hogy az orsz�g ma is nagyhatalom, gazdas�gi, politikai, kultur�lis �s katonai befoly�sa jelent�s. Atomhatalom, honv�delmi k�lts�gvet�se a harmadik legnagyobb az orsz�gok k�z�tt. Az Eur�pai Uni� tagorsz�ga, az Egyes�lt Nemzetek Biztons�gi Tan�cs�nak �lland� tagja, tov�bb� tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Vil�gszervezetnek �s a Nemzetk�z�ss�gnek.

• F�ldrajz
  • Domborzat
  • V�zrajz
  • �ghajlat
  • �l�vil�g, term�szetv�delem
    • Nemzeti parkok
    • Term�szeti vil�g�r�ks�g
• T�rt�nelem
• �llamszervezet �s k�zigazgat�s
  • Alkotm�ny, �llamforma
  • T�rv�nyhoz�s, v�grehajt�s, igazs�gszolg�ltat�s
  • Jogrendszer
  • K�zigazgat�si feloszt�s
  • Politikai p�rtok
• N�pess�g
  • �ltal�nos adatok
  • Etnikai, nyelvi, vall�si megoszl�s
• Gazdas�g
• K�zleked�s
• Kult�ra
  • Oktat�si rendszer
  • Kultur�lis int�zm�nyek
    • Kultur�lis vil�g�r�ks�g
• �nnepek
  • �lland� �nnepek
  • V�ltoz� d�tum� �nnepek
• Sport
  • Forma 1
  • Rali
  • Olimpia