Anglia a m�rs�kelt �ghajlati �vben fekszik. Az �ves csapad�k mennyis�ge jelent�s, b�r az �vszakonk�nti h�m�rs�klet v�ltoz�.
A naps�t�ses �r�k sz�ma a d�li partok ment�n a legmagasabb. Itt el�rheti az �venk�nti 1750 �r�s �tlagot, szemben a hegyvid�kes ter�letekkel, ahol ez kevesebb mint 1000 �ra. A legt�bb naps�t�s m�jusban �s j�niusban van, a legkevesebb pedig decemberben. A leghosszabb havi (naps�t�ses) id�tartam 383,9 �ra volt Eastbourne ter�let�n (East Sussex) 1911 j�lius�ban. A legr�videbb havi id�tartam pedig 0 �ra volt Westminster ter�let�n (Greater London) 1890 december�ben.
Az �ves csapad�k megoszl�sa ter�letenk�nt v�ltozik. A Lake District a legcsapad�kosabb (2000mm/�v felett), de ehhez hasonl� adatok jellemzik a Pennine-hegys�get �s a mocsaras vid�keket is. Azonban Kelet-Anglia, a Midlands, Anglia �szakkeleti �s d�lkeleti r�szein ez az �rt�k 700mm/�v alatt marad. Jellemz�en h�rom napb�l egy csapad�kos (f�leg a t�l folyam�n), b�r el�fordulnak sz�raz id�szakok is. A legmagasabb napi csapad�k mennyis�ge 279 mm volt Martinstownban (Dorset) 1955. j�lius 18-�n. Angli�ban az uralkod� sz�lir�ny a d�lkeleti, b�r a keleti �s �szakkeleti szelek sem ritk�k. Viharos erej� sz�lr�l akkor besz�l�nk, ha a sz�l a szok�sos 10 m�teres m�r�si magass�gban el�ri legal�bb a 17,2 m/s sebess�get 10 percet meghalad� id�szakra a nap folyam�n. Angli�ban a leger�sebb szelek akkor fordulnak el� amikor az alacsony nyom�s� l�gt�megek �thaladnak a Brit-szigeten �s k�rny�k�n. Ez legink�bb a t�li id�szakban fordul el�. Anglia viharos sz�l �ltal legink�bb �rintett partjai Devon �s Cornwall k�rny�k�n tal�lhat�ak 15 nap/�vvel, m�g ez a sz�razf�ld bels� ter�letein kevesebb mint 5 nap/�v. Az �ves �tlagh�m�rs�klet az alacsonyabban fekv� ter�leteken 8,5 �C �s 11 �C k�z� esik. A legmagasabb �rt�kek Cornwall k�rny�ki partszakaszokon fordulnak el�. A h�m�rs�klet �ves �tlaga 0,5 �C-ot esik 100 m�terenk�nt a magass�g emelked�s�vel. A Brit-sziget h�m�rs�klet�t nagyban befoly�solja a sziget k�r�l tal�lhat� tengerek felsz�n�nek h�m�rs�klete. A partok k�zel�ben febru�rban v�g�n, m�rcius elej�n a legalacsonyabb a h�m�rs�klet, m�g a sz�razf�ld bels� r�szein ez a janu�r �s febru�r k�r�li id�szakra jellemz�.
Angli�ban a legalacsonyabb m�rt h�m�rs�klet -26,1 �C volt Newportban (Shropshire) 1982. janu�r 10-�n. A legmelegebb h�nap �ltal�ban a j�lius. A legmagasabb m�rt �rt�k 38,5 �C volt Brogdale ter�let�n (a kenti Faversham k�zel�ben) 2003. augusztus 10-�n. Havaz�s ink�bb a hegyekben fordul el�. A h�es�ses �s havas es�s napok sz�ma �ves szinten a d�lkeleti, partmenti r�szeken 10 nap k�r�l van, m�g a Pennine-hegys�gben ez meghaladhatja az 50 napot.