A Norfolkban �s Suffolkban tal�lt k�- �s kovaszersz�mok alapj�n val�sz�n�s�thet�, hogy a mai Anglia ter�let�n k�r�lbel�l 700-750 000 �vvel ezel�tt m�r �ltek Homo erectusok („felegyenesedett emberek”). �k vad�sz�-gy�jt�get� �letm�dot folytattak. Anglia ekkor m�g �sszekapcsol�dott az eur�pai kontinenssel. A La Manche csatorna hely�n ezid�ben egy nagy, nyugati ir�ny� foly� volt, melynek mell�k�gaib�l alakultak ki a Temze �s a Szajna foly�k. 25 000 �vvel ezel�ttre tehet� az utols� j�gkorszak bek�vetkezte, mely sor�n a Brit-sziget meglehet�sen eln�ptelenedett. Ez k�r�lbel�l 10 000 �vvel ezel�tt �rt v�get. I. e. 6000 k�r�l, a j�g olvad�s�val a tenger szintje megemelkedett �s Anglia ez�ltal lev�lt az Eur�pai kontinensr�l. A Brit-szigetet is ben�pes�t� Homo sapiens (az els� modern �rtelemben vett emberi faj) feltehet�en 30-40 000 �vvel ezel�tt �rkezett �szak-Eur�p�ba �s szint�n vad�sz�-gy�jt�get� �letm�dot folytatott. A f�ldm�vel�s, mely jelent�sen megv�ltoztatta az emberis�g �let�t, i. e. 5000 �s 4500 k�z�tt �rte el a mai Anglia ter�let�t. Elterjed�se a sziget k�l�nb�z� r�szein azonban tov�bbi 2000 �vet vett ig�nybe. Emellett elterjedt az �llatteny�szt�s �s a h�zias�tott kutya tart�sa is. A f�ldm�vel�s elterjed�s�t a nagysz�m� bev�ndorl�nak tulajdon�tott�k, b�r DNS vizsg�latokkal bebizony�tott�k, hogy sz�muk csak 20% k�r�l lehetett. Ezek az �j k�r�lm�nyek el�seg�tett�k a letelepedett �letm�d l�trej�tt�t. Megjelennek a k�z�ss�gi temetkez�si szok�sok is, mely sor�n k�l�nb�z�, fontosnak tartott t�rgyat is eltemettek a halottal. A s�rnak a Naphoz val� elhelyezked�se ritu�lis szerepet t�lt�tt be. I. e. 3000-t�l megjelennek a Stonehenge jelleg� k��p�tm�nyek. I. e. 2500-ban bek�sz�nt a bronzkor, melyben megjelenik az Eur�pa m�s r�szein m�r ismert �n �s a v�r�sr�z is. Ett�l az id�szakt�l meg�l�nk�lnek a kereskedelmi kapcsolatok Eur�pa t�bbi r�sz�vel. Angli�t t�bb bev�ndorl�si hull�m is el�rte. Az utols� bev�ndorl�k egyike, az i. e. 1700 k�r�l, a mai Hollandi�b�l �s a Rajna-vid�kr�l �rkezett Serleg N�pe (angolul Beaker Folk) volt. �k b�k�sen �sszeolvadtak az �slakosokkal. A harcias kelt�k i. e. 800 k�r�l �s az azt k�vet� id�szakban �rkeztek a mai Franciaorsz�g �s N�metorsz�g ter�let�r�l, t�bb hull�mban. �k id�vel �tvett�k a hatalmat. A vaskorszakban a kelta papok, a druid�k ir�ny�t�suk alatt tartott�k a kelta t�rzseket, a britonokat, a goideleket, a geeleket, a pikteket �s a belg�kat. I. e. 900 �s 600 k�z�tt megjelennek terepviszonyokat v�delmi c�lra kihaszn�l� domb er�d�tm�nyek (angolul hill forts). A d�li r�szeken ezek jelent�s�g�ket vesztett�k i. e. 100 k�r�l, de a t�bbi ter�leten fontos szerepet t�lt�ttek be a r�mai h�d�t�sig.