Az i. e. 2. sz�zad v�g�t�l a R�mai K�zt�rsas�g befoly�sa el�rte a F�ldk�zi-tenger nyugati �s Franciaorsz�g d�li r�sz�t. Ez a kapcsolatok kiterjeszt�s�hez vezetett Britannia �s R�ma k�z�tt. Kezdetben ez csak a kereskedelemre vonatkozott. I. e.50 ut�n Gallia megh�d�t�sa ut�n a r�mai befoly�s egyre er�s�d�tt. Britannia megh�d�t�sa el�tt a r�maiak m�r diplom�ciai kapcsolatban �lltak sz�mos t�rzzsel. Ebben az id�szakban a d�li ter�leteken �j telep�l�sforma jelent meg: az oppidum. T�bb ezek k�z�l nemcsak politikai, gazdas�gi �s vall�si k�zpontk�nt m�k�d�tt, hanem p�nz�rm�k el��ll�t�s�val is foglalkozott. I. e. 55-ben Julius Caesar r�mai hadvez�r l�gi�ival b�ntet�hadj�ratot vezetett Britannia ellen. Ennek az volt az oka, hogy a brit kelt�k seg�tett�k a gall kelt�kat R�ma ellen�ben. Julius Caesar Kentn�l sz�llt partra �s t�bb t�rzzsel is meg�tk�z�tt. B�r a hadj�rat sikeres volt, de �t�t� sikert m�gsem siker�lt el�rnie. I. e. 54-ben visszat�rt �s legy�zte Cunobelin kelta kir�lyt, majd hadisarc fizet�s�re k�telezte. B�r Britanni�t nem siker�lt elfoglalnia, de ez m�gis politikai sikert jelentett Caesar sz�m�ra. Ebben az id�szakban egyre t�bb r�mai telepes is �rkezett Britanni�ba. Cunobelin t�rzsf�n�k volt az els�, aki politikailag egyes�tette a d�li ter�leteket �s �t m�r Rex Brittonumk�nt h�vt�k, b�r hal�l�val ez az �llamis�g megsz�nt. Id�sz�m�t�s ut�n 43-ban elj�tt a f� r�mai inv�zi� ideje Britannia ellen Claudius cs�sz�r uralkod�sa alatt. A hadj�rat sikere r�v�n Britannia r�mai provincia lett. A hadj�ratot Vespasianus, k�s�bbi r�mai cs�sz�r vezette i. sz.43-44-ben. H�d�t�sai r�v�n kialakult a nagyj�b�l a mai Anglia alacsonyabban fekv� ter�leteire korl�toz�d� Britannia provincia. A t�rzsek egy r�sze meg sem pr�b�lt harcolni, azonban a kelt�k z�me a harcot v�lasztotta. I. e. 51-ben siker�lt legy�zni Caratacust, a Catavellauni t�rzs vezet�j�t, aki az inv�zi� �r�gy�t szolg�ltatta. Ezt k�vette a norfolki Boudica kir�lyn� l�zad�sa 60-61 k�r�l. A helyzetet v�g�l Cnaeus Julius Agricola r�mai t�bornok �s helytart� stabiliz�lta hossz� t�von �s a h�d�t�sokat kiterjesztette a mai Sk�cia d�li r�sz�re. Az �szaki hat�r v�g�l a Hadrianus fal ki�p�t�s�vel alakult ki. A meg nem h�d�tott ter�leteken fennmaradt a kelta uralom. A r�mai uralom fejl�d�st hozott Britannia sz�m�ra. �j utak �s v�rosok �p�ltek. Az els� f�v�ros Colchester volt, azonban strat�giai fekv�se miatt, az addig jelent�ktelen Londinium (a mai London) telep�l�st tett�k meg f�v�ross�. A kereszt�nys�g a 3. �s a 4. sz�zadban kezdett elterjedni. I. sz. 367-ben a kelta pikt �s kaled�n t�rzsek �szakr�l megt�madt�k a romaniz�lt ter�leteket. Emellett zavart okoztak a sz�sz kal�zok is a 3. sz�zad elej�n. A R�mai Birodalom ereje olyannyira meggyeng�lt, hogy a r�mai hadsereg 409 �s 410 k�r�l kivonult Anglia ter�let�r�l, mivel a csapatokra m�shol volt sz�ks�ge. Bizonyosfok� r�mai adminisztr�ci� m�g fennmaradt ezut�n is Britanni�ban, de az 450 k�r�l m�r biztosan megsz�nt a R�mai Birodalom r�sz�nek lenni.