Az angol nyelv a vil�g egyik legelterjedtebb nyelve. Az anyanyelvi besz�l�k sz�ma 309 �s 380 milli� k�z�tt van. Sz�mos orsz�gban hivatalos nyelvk�nt haszn�lj�k a k�zigazgat�s megk�nny�t�se c�lj�b�l. Vel�k egy�tt sz�muk el�rheti az 508 �s a 980 milli� k�z�tti �rt�ket is. Pozit�v becsl�sek szerint majd egy milli�rd ember tanul valamilyen szinten angolul. Emellett az ENSZ �s az Eur�pai Uni� hivatalos nyelvei k�z� tartozik. Elterjed�s�ben els�dleges szerepet j�tszott a nagy kiterjed�s� Brit Birodalom l�trehoz�sa �s napjainkban az Egyes�lt �llamok jelent�s�ge a vil�gban. Sz�mos dialektusa l�tezik, de a k�t legfontosabb a brit �s az amerikai angol.

Az angol nyelv az indoeur�pai nyelvcsal�d germ�n alfaj�hoz tartozik �s az 5. sz�zadban betelep�lt germ�n t�rzs nyelv�nek mai v�ltozata. Legk�zelebbi rokona a fr�z nyelv. Az angol nyelv t�rt�nete h�ven t�kr�zi az angol t�rt�nelem alakul�s�t �s az uralkod� oszt�ly f� tart�zkod�si hely�t. El�sz�r az angolsz�sz wessexi dialektus volt a m�rvad�, majd normann id�szak ut�n a londoni v�lt azz�. A normann uralom alatt a francia volt a hivatalos nyelv, de ez csak a lakoss�g kis sz�zal�k�t �rintette. Az angol nyelv folyamatosan terjedt a Brit-szigeten, de a kelta nyelveket nem szor�totta ki teljesen. Az angol nyelvet fejl�d�se szempontj�b�l feloszthatjuk �angol (1150-ig), k�z�pangol (1150-t�l 1500-ig) �s a modern angol peri�dusokra. A fejl�d�s hat�s�ra nyelvtanilag �s kiejt�sben sokat v�ltozott a nyelv, azonban ez a helyes�r�s�t nem �rintette sz�mottev�en. Sz�kincse sokat fejl�d�tt, de sok �angol sz� is haszn�latban maradt. Az angolban tal�lhatunk sok latin, vall�ssal kapcsolatos sz�t, de ugyan�gy egy�b skandin�v eredet�eket is. A francia nyelv hat�sa igen jelent�s. A legt�bb igazs�gszolg�ltat�ssal kapcsolatos sz� onnan sz�rmazik, de sz�mos egy�b �tv�tel is megtal�lhat�. A renesz�nsz bek�sz�nte �ta tart a tudom�nnyal �s technik�val kapcsolatos kifejez�sek, szavak g�r�g �s latin t�b�l val� k�pz�se.
P�ld�k:
Eredeti angol szavak: bread (keny�r), good (j�)
Latin eredet� sz�: priest (pap)
Skandin�v eredet� szavak: root (gy�k�r), egg (toj�s)
Francia eredet� sz�: judge (b�r�)

Megjegyz�st �rdemel m�g, hogy a nagysz�m� bev�ndorl� hat�s�ra sok nyelv van napi haszn�latban az orsz�gban. Ezek k�z�l kiemelhet�ek az indiai nyelvek, a lengyel nyelv �s a k�nai kisebbs�g dialektusai. �k k�pezik a bev�ndorl�k legnagyobb r�sz�t napjainkban.