Ma Londonnak rendszerint a Nagy-London n�ven is ismert eg�sz v�rost h�vjuk, ami a belv�rosb�l (City) �s harminck�t londoni Borough-b�l �ll. T�rt�nelmi szempontb�l a n�v a Cityre vonatkozik, amib�l a mai v�ros kin�tt. 1889 �s 1965 k�z�tt a kor�bbi London megy�re is hivatkozott, ami a mai Bels�-London ter�let�vel egyezik meg.

London k�zpontj�nak (Charing Cross) koordin�t�i: �. sz. 51� 30′ ny. h. 0� 8′. Az �kori r�maiak Londinium v�ros k�zpontj�t a London K�vel jel�lt�k.
Egy Landsat 7 m�holdk�p Nyugat-Londonr�l. K�z�pen a z�ld ter�let a Hyde Park, t�le jobbra a Green Park �s a St. James’s Park
London elhelyezked�se Eur�p�n bel�l

Nagy-London ter�lete 1579 km². London kik�t�v�ros a Temze partj�n. A foly� nagy hat�ssal volt a v�ros fejl�d�s�re. Londont a Temze �szaki partj�n alap�tott�k �s t�bb sz�z �ven �t egyetlen h�d, a London Bridge vezetett �t a foly�n. Emiatt a v�ros k�zpontja sok�ig az �szaki parton volt. Amikor a 18. sz�zadban t�bb hidat is �p�tettek, a v�ros nagyobb iramban kezdett terjeszkedni a k�rnyez� s�k �s enyh�n dombos vid�keken. Emiatt London nagyj�b�l k�r alak� lett. A Temze r�gebben sokkal sz�lesebb �s sek�lyebb foly� volt, mint ma. A partj�t be�p�tett�k, �s t�bb mell�kfoly�ja ma a f�ld alatt folyik. Mivel a v�ros k�zel fekszik ahhoz a helyhez, ahol a Temze a tengerbe folyik, az ap�ly-dag�ly v�ltakoz�sa �rad�ssal fenyegeti. Ezt fokozza a tengerszint lass�, de folyamatos emelked�se. Ezt g�takkal pr�b�lj�k szab�lyozni.

Budapestt�l 1670 km-re fekszik.