A Britannia n�v g�r�g �s latin nevekb�l sz�rmazik, melyeknek val�sz�n�leg kelta eredetij�k volt. A kelt�k viszonylag k�s�n j�ttek a brit szigetekre, de az �rott t�rt�nelem vel�k kezd�d�tt. A 'kelta' �sszefoglal� n�vk�nt is haszn�latos, az angolsz�szok el�tt a Brit-szigeteken �l� n�peket nevezik �gy.

Julius Caesar i. e. 55-ben �s 54-ben k�t exped�ci�t k�ld�tt Britanni�ba, melyet, i. sz. 43-ban sz�lltak meg a r�maiak. A megsz�llt ter�let d�lr�l lassan �szak fel� terjeszkedett. A r�maiak 409-ben vonultak ki, ezut�n angolok, sz�szok �s j�t t�rzsek telepedtek be �szak-Eur�p�b�l. T�bb kis angol kir�lys�g j�tt l�tre a ma Walesk�nt �s Cornwallk�nt ismert ter�leteken, melyek k�z�l kiemelkedett Northumbria �szakon, Mercia K�z�p-Angli�ban �s Wessex d�len. Majd vikingek �rkeztek Skandin�vi�b�l. A 10. sz�zadban a Wessex-dinasztia legy�zte a d�nokat �s kiterjesztette hatalm�t eg�sz Angli�ra.

597-ben a Canterburyi Szent �goston vezette p�pai misszi� megt�r�tette a wessexi kir�lyt �s megalap�totta az angol egyh�zat. 789-795 k�z�tt a vikingek sorozatosan t�madt�k a partvid�ket.832-860 k�z�tt a sk�tok �s a piktek Kenneth Macalpin vezet�s�vel megalap�tott�k a Sk�t Kir�lys�g el�dj�t. 860-ban a d�nok leig�zt�k Kelet-Angli�t, Northumbri�t �s Kelet-Merci�t. 871-t�l 28 �ven �t Nagy Alfr�d kir�ly uralkodott Wessex-ben.

1066-ban H�d�t� Vilmos a normannok �l�n legy�zte II. Haroldot a hastingsi csat�ban, Anglia kir�lya lett �s dinaszti�t alap�tott. A jelenleg uralkod� II. Erzs�bet is az � egyenes�gi lesz�rmazottja. 1215-ben F�ldn�lk�li J�nos al��rta a Magna Chart�t.

I. Edu�rd 1301-ben megh�d�totta Walest, fia lett az els� walesi herceg, 13 �vvel k�s�bb a bannockburni �tk�zetben a Sk�t Kir�lys�g megv�dte ellene f�ggetlens�g�t. 1337-ben kezd�d�tt a francia tr�n �r�kl�s��rt v�vott sz�z�ves h�bor� Franciaorsz�g �s Anglia k�z�tt. Az 1348-1349-es pestisj�rv�ny k�vetkezt�ben Anglia lakoss�ga harmad�t vesztette el. 1381-ben t�rt ki Wat Tyler parasztl�zad�sa Angli�ban.

1455-ben kit�rt a r�zs�k h�bor�ja a York �s a Lancaster dinasztia h�vei k�z�tt. A h�rom �vtizedes tr�nvisz�ly v�g�n, VII. Henrik tr�nra l�p�s�vel egyes�lt a k�t dinasztia, megkezd�d�tt a Tudor-korszak. 1477-ben nyomtatta az els� k�nyvet Angli�ban William Caxton.

1534-ben VIII. Henrik kir�ly elszakadt a p�pas�gt�l, feloszlatta a szerzetesrendeket, �s megalak�totta az anglik�n egyh�zat. 1542-ben egyes�lt Anglia �s Wales. 1547-ben a �llamvall�s lett az anglik�n vall�s. 1553-t�l �t �ven �t tartott a katolikus reakci� I. M�ria uralkod�sa alatt. 1558-ban Anglia v�gleg elvesztette Calais-t, az utols� angol birtokot Franciaorsz�gban. Ebben az �vben l�pett tr�nra I. Erzs�bet, 1603-ig tart� uralkod�s�t Anglia aranykor�nak nevezik. 1588-ben az angol flotta legy�zte a spanyol haj�hadat.

1603-ban perszon�luni�ra l�pett sk�t �s az angol kir�lys�g a sk�t Stuart dinasztia tr�nral�pt�vel. 1642-ben polg�rh�bor� t�rt ki a kir�ly �s a parlament k�z�tt. Megalakult az Angol K�zt�rsas�g, 1649-ben kiv�gezt�k I. K�roly kir�lyt. 1660-ban restaur�lt�k a monarchi�t, az �j kir�ly II. K�roly lett. 1688-ban a Stuartokat sz�m�zt�k, az angol tr�nra Hollandia helytart�j�t, Or�niai Vilmost �s M�ri�t h�vt�k meg.

1707-ben egyes�lt Anglia �s Sk�cia, Nagy-Britannia Egyes�lt Kir�lys�ga n�ven. 1714-ben tr�nra l�pett a Hannover-h�z. Az 1775-1783 k�z�tt v�vott amerikai f�ggetlens�gi h�bor�ban elvesztek az �szak-amerikai gyarmatok.

1801-ben Nagy-Britannia �s �rorsz�g egyes�lt, az �llamot ett�l kezdve Nagy-Britannia �s �rorsz�g Egyes�lt Kir�lys�g�nak h�vt�k. 1825-ben �tadt�k az az els� k�zforgalm� vas�tvonalat. 1829-ben egyenjog�s�tott�k katolikusokat. A sz�zad m�sodik fel�ben kialakult a Brit Birodalom.
A r�zsasz�nnel jelzett ter�letek mutatj�k a Brit Birodalom 1921-es kiterjed�s�t.

1898-1902 k�z�tt v�vt�k D�l-Afrik�ban a b�r h�bor�kat. Az I. vil�gh�bor�ban az antant tagja volt. A gy�zelem ut�n sz�mos kor�bbi n�met �s t�r�k gyarmatot a Brit Birodalomhoz csatoltak, mely ekkor �rte el legnagyobb ter�leti kiterjed�s�t. 1921-ben al��rt�k az angol-�r szerz�d�st, megalakult az �r Szabad�llam, az orsz�g neve 1927-t�l Nagy-Britannia �s �szak-�rorsz�g Egyes�lt Kir�lys�ga. A II. vil�gh�bor�ban (1939–1945) s�lyos vesztes�geket szenvedett az orsz�g.

1952-ben l�pett tr�nra II. Erzs�bet. Az Egyes�lt Kir�lys�g 1973-ban l�pett be a K�z�s Piacba.