A legf�bb t�rv�nyhoz� szerv a parlament (Houses of Parliament), mely a Lordok H�z�b�l (House of Lords) �s az Als�h�zb�l (House of Commons, sz� szerint „k�z�ss�gek h�za”, k�pvisel�h�z) �ll. Az Als�h�z 524 k�pvisel�j�t egyid�ben, egy�ni v�laszt�ker�leti rendszerben, �ltal�nos, egyenl� �s titkos szavaz�ssal, egyszer� t�bbs�ggel v�lasztj�k (az elhunyt vagy lemondott k�pvisel�k hely�t id�k�zi p�tv�laszt�sokon t�ltik be). �ltal�ban �t�venk�nt tartanak als�h�zi v�laszt�sokat, de a minisztereln�k

Az uralkod� jogilag ugyanolyan n�lk�l�zhetetlen r�sze a t�rv�nyalkot�s folyamat�nak, mint a parlament. A t�rv�nyek a kir�lyn� szentes�t�s�vel (Royal Assent) l�pnek �letbe, ezt a j�v�hagy�st azonban �vsz�zadok �ta nem tagadt�k meg. Hasonl�k�ppen sz�mos, az uralkod�t �rint� d�nt�shez (p�ld�ul kir�lyi csal�d tagjainak h�zass�ga) a Parlament j�v�hagy�sa kell. Egy extr�m p�lda VIII. Edward 1936-os lemond�sa: a kir�ly elk�ldte lemond�si sz�nd�k�t (lemond�nyilatkozat�t) a parlamentnek, az err�l t�rv�nyt hozott, amit megk�ld�tt a kir�lynak, az al��rta, �s ezzel sz�nt meg kir�lynak lenni.

A v�grehajt� hatalom a parlamentben t�bbs�ggel b�r� p�rt �ltal adott sz�kebb korm�ny (kabinet) �s els�sorban a minisztereln�k (a korm�nyp�rt vez�re, Leader) kez�ben van. A korm�ny a miniszt�riumok, az �llami szint� k�zigazgat�si szervek �s m�s �llami int�zm�nyek, az er�szakszervezetek, �llami tulajdonban l�v� v�llalatok ir�ny�t�s��rt felel.

Az �nkorm�nyzat k�tszint�, kiv�ve a 32 londoni ker�letet �s 36 egy�b v�rosi ker�letet.

Az anglik�n egyh�z n�vleg az �llam vall�sa, feje az uralkod�, legmagasabb rang� f�papja a canterbury �rsek. Az 1707-es tr�n�r�kl�si t�rv�ny (Act of Settlement) a katolikusokat �s katolikussal h�zass�got k�t�ket kiz�rja az ut�dl�sb�l.

A k�ztisztvisel�k (civil servants) a Korona szolg�l�i, a minisztereknek tartoznak felel�ss�ggel. Ha a miniszter megy, a k�ztisztvisel� marad. Sz�muk 1990-ben f�lmilli� k�r�l volt.