Royal Mews a neve annak a k�l�n�ll� �p�lett�mbnek, amelyben a kir�lyok lovai mellett mintegy negyven kir�lyi d�szhint�t �s aut�t is �riznek. A vasker�t�s arany l�ndzsahegyei jelzik csup�n, hogy ez is kir�lyi �p�let.

III. Gy�rgy volt az, aki 1760-ban a Charing Cross k�zel�b�l a jelenlegi helyre k�lt�ztette hint�-gy�jtem�ny�t �s n�h�ny lov�t, hogy a Buckingham herceg�t�l �ppen v�s�rolt h�z�hoz k�zel legyenek. 1764-ben z�rt lovasiskol�t is �p�ttetett ide.

Nash d�r diadal�vet tervezett, mely n�gysz�glet� udvarra vezetett. A keleti oldalra ker�lt a hint�k elhelyez�s��l szolg�l� kocsisz�n, m�g a nyugati oldalra 54 l� sz�m�ra ist�ll�t, valamint a takarm�ny �s a l�szersz�mok elhelyez�s�re szolg�l� helyis�geket �p�tett, illetve egy nagyobb �p�letet a f�lov�sz �s seg�t�i sz�m�ra. Az �p�letegy�ttes 1825-re k�sz�lt el.

1837-ben Vikt�ria kir�lyn� hivatalos rezidenci�j�v� tette a Buckingham-palot�t. F�rje, Albert herceg �j patkol�-m�helyt �p�ttetett, s�t az ist�ll�ba m�g egy teh�n is ker�lt... 1855-ben Vikt�ria kir�lyn� a Kir�lyi ist�ll� 198 f�s szem�lyzete gyermekeinek sz�m�ra k�l�n iskol�t alap�tott, mely 20 �ven �t m�k�d�tt.

A k�s�bbiekben valamennyi kir�ly �s kir�lyn� moderniz�lta az �p�letet, amely folyamat a mai napig tart. Napjainkban �pp azt a h�l�zatot �p�tik ki, melynek r�v�n az ist�ll� szem�lyzete csatlakozhat az internethez �s az e-mail forgalomhoz...

A 100 darabb�l �ll� hint�-gy�jtem�ny legnevezetesebb �s legr�gebbi darabja az Arany �llami Hint� (Gold State Coach).

A hint�t III. Gy�rgy �p�ttette koron�z�sa �s esk�v�je alkalm�b�l. A hint� azonban nem k�sz�lt el id�re, �gy els� alkalommal 1762. november 25. napj�n haszn�lta, amikor a Westminsterbe hajtatott megnyitni a parlamentet.

Ez az a hint�, amelyet IV. Gy�rgy 1821-es koron�z�sa �ta valamennyi koron�z�s alkalm�val haszn�lnak. Utolj�ra 2002-ben vitte a hint� II. Erzs�betet �s f�rj�t a Szt. P�l Sz�kesegyh�zba a kir�lyn� uralkod�s�nak 50. �vfordul�ja alkalm�b�l.

A gazdagon d�sz�tett, aranyozott hint� 4 tonn�t nyom, nyolc l� kell az elh�z�s�hoz. 3.6 m�ter magas, 7 m�ter hossz�. Belsej�t a neves fest�, Cipriani k�pei d�sz�tik. A hint� - a sz�ml�k alapj�n - 7660 fontba ker�lt...

Az �r �llami Hint�t (Irish State Coach) gyakran haszn�lja a kir�lyn�, amikor a parlament megnyit�s�ra indul.

A hint� onnan kapta a nev�t, hogy 1851-ben a dublini polg�rmester (egyben hint�k�sz�t�) k�sz�tette. A k�k �s fekete d�sz�t�s� hint� belsej�t k�k damaszk bor�tja, n�gy l� szokta h�zni.

A legfiatalabb hint� az Ausztr�l �llami Hint� (Australian State Coach), melyet 1988-ban aj�nd�kozta Ausztr�lia n�pe a kir�lyn�nek.

Megcsod�lhatjuk azt az 1881-ben k�sz�lt �veghint�t is, mellyel a kir�lyi menyasszonyok utaznak az esk�v�i cerem�ni�ra.

De itt l�thatjuk azt a csukott, k�t�l�ses, egylovas kocsit is, mellyel 1843 �ta a mai napig a kir�lyi csal�dtagok post�j�t sz�ll�tj�k, valamint azt a hint�t, mellyel az �jonnan kinevezett k�veteket sz�ll�tj�k rezidenci�jukr�l a Buckingham-palot�ba a kir�lyn�i audenci�ra �s vissza.

Az ist�ll�ban tal�lhat� lovak k�t fajt�j�ak: a cleveland-i pej az egyetlen brit fogath�z� l�fajta, m�g a windsor-i sz�rke, amely tradicion�lisan a kir�lyn�t sz�ll�t� hint�t h�zza. A lovak nem mindig l�that�ak, mert vagy oktatj�k �ket, vagy j�l meg�rdemelt pihen�s�ket t�ltik t�vol Londont�l.

T�bb aut� is megtekinthet�, �gy k�t Bentley, h�rom Rolls-Royces �s h�rom Daimlers. A legid�sebb k�z�l�k az 1950-es Rolls-Royce Phantom IV, mely olyan j� �llapotban van, hogy pl. az Ascot alkalm�val napjainkban is haszn�lj�k.

A kir�lyn�i aut�k d�sze egy Edward Seago �ltal tervezett ez�st szobrocska, mely a s�rk�nnyal k�zd� lovas Szent Gy�rgy�t �br�zolja, �s amely d�sz aut�r�l aut�ra �tszerelhet�. A hivatalos aut�kat s�t�t v�r�sre, m�g a kir�lyi csal�d mag�naut�it „Edinburgh-z�ld"-re festik.

A hivatalos aut�k term�szetesen nem pont olyanok, mint a sorozatgy�rtottak, mivel t�gasabbak (pl. szempont, hogy a kir�lyn� teljesen fel tudjon egyenesedni, miel�tt kisz�ll az aut�b�l) �s jobban kell, hogy biztos�ts�k a kocsiban utaz�k l�that�s�g�t), mivel sok alattval� sz�m�ra ez az egyetlen m�dja, hogy uralkod�j�t l�thassa).