A 23 hekt�ros St. James's Park a londoni kir�lyi parkok k�z�l a legr�gebbi. H�rom palota �vezi: a Westminster, ma a Parlament �p�lete, a St. James's Palace (Szt. Jakab-palota) �s a legismertebb, a Buckingham Palace.

Pomp�s facsoportjaival, sz�p tav�val �s a tavon �t�vel� 1857-b�l sz�rmaz� kis h�ddal m�lt�n tartj�k London legszebb parkj�nak. Nem v�letlen, hogy �vente �t �s f�l milli�n s�t�lnak itt, �s ezzel Eur�pa egyik legl�togatottabb parkja. A park VIII. Henriknek k�sz�nheti l�t�t. Kor�bban ezen a ter�leten a vad�szathoz ide�lis, patakok �ltal szabdalt, mocsaras mez� volt, melyet a Tyburn foly� gyakran el�nt�tt. Itt �llt a Szt. Jakabr�l elnevezett n�i leprak�rh�z is.

1536-ban a kir�lyi rezidencia a Westminster Palot�ban volt, �s VIII. Henrik elhat�rozta, hogy a k�zel�ben - az udvarban k�zkedvelt szarvasvad�szat c�lj�b�l - vadasparkot l�tes�t. Megszerezve a ter�letet Wolsey b�borost�l k�rbeker�tette �s vad�szlakot - a k�s�bbi Szt. Jakab Palot�t - is �p�ttetett ide.

I. Erzs�bet idej�n, mivel a kir�lyn� szerette a pomp�t �s a l�tv�nyoss�gokat, k�l�nb�z� �nneps�geket tartottak a parkban.

Az 1603-ban tr�nra ker�l� I. Jakab lecsapoltatta a mocsaras r�szeket, fejlesztette a vadasparkot, olyan k�l�nleges �llatokat hozatott ide, mint teve, krokodil, �s egy elef�nt. Egzotikus madarak sz�m�ra mad�rh�zakat �s vir�gos kerteket l�tes�tett. A parkban kisebb nagyobb medenc�k (pl. Rosamond's Pond) is kialak�t�sra ker�ltek, amelyben a k�s�bb a kir�lyi asztalra ker�l� vadkacs�k �ltek. A Szt. Jakab palota el�tt, k�r�lbel�l a mai Mall vonal�n, pedig utat �p�ttetett.

II. K�roly francia sz�m�zet�s�b�l hazat�rve eg�szen a jelenlegi Pall Mall utc�ig megnagyobb�ttatta a parkot, �s Londonba hozatta a versailles-i kerteket megalkot�, h�res francia kertm�rn�k�t, Andre Mollet-t, aki p�rizsi mint�ra alak�totta �t a parkot, �s k�zep�re egyenes csatorn�t tervezett. II. K�roly megnyitotta a parkot a nagyk�z�ns�g sz�m�ra, de maga is gyakran l�togatta, itt tal�lkozott h�res szeret�j�vel, Nell Gwyn-nel is. II. K�roly nemcsak a francia kertek szeretet�t, de egy francia labdaj�t�kot is mag�val hozott Franciaorsz�gb�l, a Pelle Melle-t. A parkban ki�p�tett, k�rbeker�tett j�t�kt�r volt a „Pall Mall” �s a „The Mall” n�vad�ja.

1664-ben az orosz nagyk�vet aj�nd�kozta az els� pelik�np�rt a kir�lynak. A pelik�nok - melyeket a mai napig az idegen nagyk�vetek aj�nd�kaik�nt ker�lnek ide - a park f� l�tv�nyoss�gai k�z� tartoznak.

A XVIII. sz�zadban csak kisebb �talak�t�sokra ker�lt sor: a csatorna v�ge felt�lt�sre ker�lt, hogy a kir�lyi lovasg�rda sz�m�ra helyet nyerjenek, a Rosamond's Pond elt�nt, 1761-ben pedig a Mall v�g�n pedig fel�p�l a Buckingham-palota.

Az 1820-as �vekben a park - a term�szetess�g jegy�ben - �jabb nagy �talakul�son esett �t: az hossz� csatorn�t szab�lytalan alak� t�, az egyenes utakat kanyarg� �rv�nyek, a vir�g�gy�sokat bokros csalitok v�ltott�k fel. A munk�latok - melyek messze t�l mutattak a St. James's Park hat�r�n - IV. Gy�rgy h�res �p�t�sz�nek, John Nash-nek nev�hez f�z�dik. Jelenlegi arculat�t a park John Nash 1827-29 k�z�tti munk�ss�ga nyom�n nyerte el. Ezt k�vet�en csup�n kisebb v�ltoz�sok t�rt�ntek (pl. a Marble Arch 1851-ben elker�lt a Buckingham-palota el�l jelenlegi hely�re, vagy 1906 �s 1924 k�z�tt kialak�t�sra ker�lt a palota el�tti t�r �s a Victoria Memorial).

A parkban k�t sziget tal�lhat�: a Duck Island (Kacs�k szigete), mely ma is k�l�nb�z� v�zimadarak rezerv�tuma. L�thatunk itt sz�mtalan fajta kacs�t, ludat, hatty�t, sir�lyt �s pelik�nt. A m�sik sziget a West Island (Nyugati Sziget).

A m�r eml�tett f�gg�h�dr�l a Whitehall fel� tekintve l�thatjuk a New Admiralty (�j Admiralit�s) g�mb�lyded kupol�it, m�g az ellenkez� oldalon a Buckingham-palota f�kkal �s sz�k�kutakkal keretezett k�pe t�rul a szem�nk el�