A 23 hektáros St. James's Park a londoni királyi parkok közül a legrégebbi. Három palota övezi: a Westminster, ma a Parlament épülete, a St. James's Palace (Szt. Jakab-palota) és a legismertebb, a Buckingham Palace.

Pompás facsoportjaival, szép tavával és a tavon átívelő 1857-ből származó kis híddal méltán tartják London legszebb parkjának. Nem véletlen, hogy évente öt és fél millión sétálnak itt, és ezzel Európa egyik leglátogatottabb parkja. A park VIII. Henriknek köszönheti létét. Korábban ezen a területen a vadászathoz ideális, patakok által szabdalt, mocsaras mező volt, melyet a Tyburn folyó gyakran elöntött. Itt állt a Szt. Jakabról elnevezett női leprakórház is.

1536-ban a királyi rezidencia a Westminster Palotában volt, és VIII. Henrik elhatározta, hogy a közelében - az udvarban közkedvelt szarvasvadászat céljából - vadasparkot létesít. Megszerezve a területet Wolsey bíborostól körbekerítette és vadászlakot - a későbbi Szt. Jakab Palotát - is építtetett ide.

I. Erzsébet idején, mivel a királynő szerette a pompát és a látványosságokat, különböző ünnepségeket tartottak a parkban.

Az 1603-ban trónra kerülő I. Jakab lecsapoltatta a mocsaras részeket, fejlesztette a vadasparkot, olyan különleges állatokat hozatott ide, mint teve, krokodil, és egy elefánt. Egzotikus madarak számára madárházakat és virágos kerteket létesített. A parkban kisebb nagyobb medencék (pl. Rosamond's Pond) is kialakításra kerültek, amelyben a később a királyi asztalra kerülő vadkacsák éltek. A Szt. Jakab palota előtt, körülbelül a mai Mall vonalán, pedig utat építtetett.

II. Károly francia száműzetéséből hazatérve egészen a jelenlegi Pall Mall utcáig megnagyobbíttatta a parkot, és Londonba hozatta a versailles-i kerteket megalkotó, híres francia kertmérnököt, Andre Mollet-t, aki párizsi mintára alakította át a parkot, és közepére egyenes csatornát tervezett. II. Károly megnyitotta a parkot a nagyközönség számára, de maga is gyakran látogatta, itt találkozott híres szeretőjével, Nell Gwyn-nel is. II. Károly nemcsak a francia kertek szeretetét, de egy francia labdajátékot is magával hozott Franciaországból, a Pelle Melle-t. A parkban kiépített, körbekerített játéktér volt a „Pall Mall” és a „The Mall” névadója.

1664-ben az orosz nagykövet ajándékozta az első pelikánpárt a királynak. A pelikánok - melyeket a mai napig az idegen nagykövetek ajándékaiként kerülnek ide - a park fő látványosságai közé tartoznak.

A XVIII. században csak kisebb átalakításokra került sor: a csatorna vége feltöltésre került, hogy a királyi lovasgárda számára helyet nyerjenek, a Rosamond's Pond eltűnt, 1761-ben pedig a Mall végén pedig felépül a Buckingham-palota.

Az 1820-as években a park - a természetesség jegyében - újabb nagy átalakuláson esett át: az hosszú csatornát szabálytalan alakú tó, az egyenes utakat kanyargó örvények, a virágágyásokat bokros csalitok váltották fel. A munkálatok - melyek messze túl mutattak a St. James's Park határán - IV. György híres építészének, John Nash-nek nevéhez fűződik. Jelenlegi arculatát a park John Nash 1827-29 közötti munkássága nyomán nyerte el. Ezt követően csupán kisebb változások történtek (pl. a Marble Arch 1851-ben elkerült a Buckingham-palota elől jelenlegi helyére, vagy 1906 és 1924 között kialakításra került a palota előtti tér és a Victoria Memorial).

A parkban két sziget található: a Duck Island (Kacsák szigete), mely ma is különböző vízimadarak rezervátuma. Láthatunk itt számtalan fajta kacsát, ludat, hattyút, sirályt és pelikánt. A másik sziget a West Island (Nyugati Sziget).

A már említett függőhídról a Whitehall felé tekintve láthatjuk a New Admiralty (Új Admiralitás) gömbölyded kupoláit, míg az ellenkező oldalon a Buckingham-palota fákkal és szökőkutakkal keretezett képe tárul a szemünk elé