Kew Gardens vagy m�s n�ven a Kew-i Kir�lyi Botanikus Kertek d�lnyugat Londonban, Richmond �s Kew k�z�tt ter�l el hatalmas kertjeivel �s botanikus �vegh�zaival. A kert 1840-t�l funkcion�l nemzeti botanikus kertk�nt. A kert nem csup�n turista-attrakci�, hanem tudom�nyos int�zm�ny is: tal�lhat� itt fontos n�v�nygy�jtem�ny (mag-bank), az emberis�g �s a n�v�nyek kapcsolat�t ismertet� m�zeum, �s f�l milli� k�tetes k�nyvt�r egyar�nt. 2003. j�lius�t�l a kert az UNESCO Vil�g �r�ks�g�nek r�sze lett.

1844-48 k�z�tt fel�p�lt a kov�csoltvas p�lmah�z (Palm House), majd a XIX. sz�zadban a k�tszer akkora Melegh�z (Temperate House), mely jelenleg a legnagyobb viktori�nus �vegh�z. 1987-ben Lady Diana nyitotta meg a harmadik legnagyobb, r�la elnevezett t�likertet (Princess of Wales Conservatory).

Az �vegh�zak �s a sz�npomp�s vir�gok mellett �rdemes megtekinteni a K�nai Pagod�t, melyet Augusta hercegn�nek, Frederick, walesi herceg �zvegy�nek megb�z�s�b�l �p�tette Sir William Chambers 1761-ben. Az 50 m�ter magas, t�zszintes pagoda belsej�ben 253 l�pcs� vezet a magasba.

A sz�besz�d szerint a pagod�t d�sz�t� arany s�rk�nyokat IV. Gy�rgy az�rt adta el, hogy ad�ss�gait t�rleszteni tudja. Val�j�ban csup�n az id� vasfoga v�gzett az aranyozott fa s�rk�nyokkal. A pagod�t a teljes renov�l�st k�vet�en a nagyk�z�ns�g el�tt 2009-ben a Kew Gardens 250. �vfordul�j�n nyitj�k majd meg.

A Pagod�t�l nem messze egy jap�n templom r�szlete l�that�: a kyoto-i Nishi Hongan-ji pontos m�s�t 1910-ben �p�tett�k fel.

A Sackler Crossing Bridge-et 2006-ban nyitott�k meg. A gr�nit �s bronz h�d a tavat szeli �t, �s Dr. Mortomer �s Theresa Sackler nagy filantropol�gusoknak �ll�t eml�ket.

A k�zelben �ll a III. Gy�rgy �ltal 1781-ben megv�s�rolt �n. Hercegi H�z (Dutch House), mely kezdetben a kir�lyi gyermekek sz�m�ra szolg�lt �vod�ul. Ma ezt a h�zat Kew Palace-k�nt ismerj�k.