A Hyde Park 140 hekt�rj�val egyike London legnagyobb parkjainak, �s egyben a londoni Kir�lyi Parkoknak. A park folytat�s�ban fekszik a Kensington Gardens, mellyel egy�tt e z�ld ter�let nagyobb, mint a Monacoi hercegs�g.

A park mindenki �ltal ismert nevezetess�ge a Speakers' Corner, a park �szakkeleti r�sz�n, a Marbe Arch k�zel�ben tal�lhat�. Itt 1872 �ta b�rmir�l lehet sz�nokolni.

�jabb kelet� l�tv�nyoss�g a Diana hercegn� eml�k�re emelt, ov�lis, k�gy�r� form�j� sz�k�k�t, melyet a kir�lyn� 2004. j�lius 6-�n nyitott meg �s amely Diana finoms�g�t �s nyitotts�g�t hivatott szimboliz�lni. Az eml�km�, egy 545 gr�nitdarabb�l �p�tett v�zes�s-sz�k�k�t, mely felett h�rom h�d vezet �t a sz�k�k�t k�zep�ig. A l�togat�k le�lhetnek a sz�k�k�t sz�l�re �s ak�r a l�bukat is belel�gathatj�k pihen�sk�ppen viz�be.

Itt tal�lhatjuk a 2005. j�lius 7-i londoni bombamer�nylet �ldozatainak eml�km�v�t. N�gy csoportban 52, 3 �s f�l m�ter magas, egyedi rozsdamentes ac�loszlop eml�keztet a 4 robbant�s hely�n elhunyt 52 emberre.

A Hyde Parkot egy mesters�ges t�, a Serpentine Lake osztja kett�.

A Hyde Park ter�lete kezdetben a Westminster-ap�ts�g tulajdona volt. Az egyh�zi javakat kisaj�t�t� VIII. Henrik kir�lyi parkk� tette, ker�t�ssel vette k�r�l. � �s ut�dai szarvasvad�szatokat tartottak itt.

I. K�roly �talak�ttatta a parkot, meg�p�tette a Ring-et, a bels� k�rutat, �s 1637-ben megnyitotta a parkot a nagyk�z�ns�g sz�m�ra. 1665-ben a Nagy Pestisj�rv�ny idej�n sok londoni ide menek�lt, �s itt t�borozva pr�b�lta t�l�lni a j�rv�nyt.

A XVII. sz�zad v�g�n, III. Vilmos a Kensington palot�ba k�lt�z�tt. Mivel �gy v�lte, utaz�sa a hivatalos londoni rezidenci�j�ba, a St. James Palace-ba t�l vesz�lyes, 300 olajl�mp�ssal vil�g�ttatta be a k�t palot�t �sszek�t� utat. A Route de Roi (kir�ly �tja franci�ul) melyb�l a londoni n�pnyelv Rotten Row-t kre�lt, az orsz�g els�, k�zvil�g�t�ssal ell�tott �tja lett.

II. Gy�rgy feles�ge, Caroline kir�lyn� alak�ttatta ki az 1730-as �vekben a park mesters�ges tav�t, a Serpentine-t. 1814-ben t�zij�t�kkal �nnepelt�k itt a nap�leoni h�bor� v�g�t.

1851-ben �p�tette a Rotten Row ment�n Joseph Paxton a Chrystal Palace-t, amely a Nagy Ki�ll�t�snak adott helyet. Mivel a k�zv�lem�ny nem t�mogatta az �p�letnek a ki�ll�t�s bez�r�s�t k�vet� megtart�s�t, Paxton alap�tv�nyt hozott l�tre �s megv�s�rolta, majd D�l-Londonba, Sydnham-ba sz�ll�totta, ahol 1936-ban a t�z martal�ka lett.

Az 1960-as �vekt�l t�bb nagyszab�s� rockkoncert helysz�ne a park.

1977-ben II. Erzs�bet uralkod�s�nak 25. �vfordul�j�n ki�ll�t�s ny�lt a parkban.

1982-ben az IRA bombat�mad�sa miatt a kir�lyi lovastest�rs�g nyolc tagja vesztette �let�t a parkban.