K�zponti elhelyezked�s�nek k�sz�nhet�en a Chelsea Physic Garden ide�lis pihen�helyet ny�jt a v�rosn�z�sben megf�radt turist�knak A kertet – mely London m�sodik legr�gebbi botanikus kertje – 1673-ban a Gy�gyszer�szeti T�rsas�g alap�totta.

L�trehoz�s�nak c�lja, hogy itt tan�ts�k meg a gy�gyszer�sz-tanoncokat a k�l�nb�z� n�v�nyek felismer�s�re, illetve, hogy tanulm�nyozhass�k a n�v�nyek gy�gy�szati alkalmaz�s�nak lehet�s�geit. A kert nev�ben a physic (testi) sz� a gy�gy�t�s tudom�ny�ra utal.

A kert foly�k�zeli elhelyezked�se olyan meleg mikrokl�m�t teremt, ami lehet�v� teszi nem �shonos n�v�nyek (pl. Britannia legnagyobb k�lt�ri olajf�j�nak) t�l�l�s�t is, m�sr�szt a foly� mint k�zleked�si �t m�r az 1700-as �vekt�l kezd�d�en lehet�v� tette a n�v�nyek sz�ll�t�s�t a hasonl� �n. mag-cser�l� programokban dolgoz� botanikus kertek k�z�tt.

A kert terjeszked�s�t seg�tette dr. Hans Sloane, aki miut�n Charles Cheyne-t�l megv�s�rolta a Chelsea k�ri�t �s a k�r�l�tte l�v� kb. 1,6 hekt�rnyi ter�letet, azt �vi 5 font fej�ben �r�kb�rbe adta a Gy�gyszer�szeti T�rsas�gnak. Dr. Hans Sloane szobr�t a kert k�zep�n l�thatod.

Itt l�thatod Anglia legr�gebbi sziklakertj�t, mely 1773 augusztus�ban k�sz�lt el, �s amely a legk�l�nb�z�bb t�pus� k�vekb�l �ll: pl. a londoni Tower k�veib�l, kovak�b�l, �getett t�gl�b�l, vagy pl. a Sir Joseph Banks �ltal 1772-ben idesz�ll�tott izlandi l�vak�b�l.

Minden �v m�jus�ban ker�l sor a chelsea-i vir�gki�ll�t�sra, mely a t�rsas�gi �let egyik jelent�s esem�nye.