London legh�resebb ter�n, a Trafalgaron �ll� m�v�szeti gal�ria, mely a vil�g egyik leggazdagabb k�pt�ra. 2300 darabos, 1250 �s 1900 k�z�tti festm�nygy�jtem�ny�ben megtal�lhat�k a legnagyobb olasz �s n�metalf�ldi mesterek – pl. Botticelli, Verocchio, Michelangelo, Leonardo da Vinci, Rafaello, Tizian, Rembrandt, C�zanne �s Van Gogh – remekm�vei.

A 2. vil�gh�bor�ban Kanad�ba akart�k menek�teni kincseit, ezt Winston Churchill kifejezett utas�t�sa akad�lyozta meg.

A Nemzeti K�pt�r l�trehoz�s�ra – azaz hogy ne csup�n mag�nk�pt�rak m�k�djenek, hanem legyen a „k�z”-nek is k�pt�ra – m�r 1777-ben javaslatot tett John Wilkes k�pvisel�, a kor neves fest�je, Joshua Reynolds bar�tja.

B�r pont ezid�t�jt k�n�lt�k fel elad�sra az elhunyt minisztereln�k, Robert Walpole gy�jtem�ny�t, de a parlament hezit�l�sa miatt azt II. Katalin orosz c�rn� vette meg.

A javaslat 50 �vre feled�sbe mer�lt. 1823-ban George Beaumont gazdag m�gy�jt�, mec�n�s, �s m�kedvel� fest� felaj�nlott gy�jtem�ny�t a Nemzeti K�pt�r alapj�ul.

A gy�jtem�ny m�g abban az �vben kib�v�lt a gazdag keresked�, John Julius Angerstein hagyat�k�nak 38 csod�latos darabj�val. Ekkor m�g az Angerstein h�zban mutatt�k be a form�l�d�, majd hamarosan gyors gyarapod�snak indul� gy�jtem�nyt a nagyk�z�ns�gnek.

A m�zeumnak helyet ad� �p�let 1832-38 k�z�tt �p�lt William Wilkins tervei alapj�n, �s a londoniak b�szk�n hangoztatj�k, hogy a „National” jobb beoszt�s�, mint a p�rizsi Louvre. Hosszan elny�l�, korinthoszi oszlopokkal �s z�ld kupol�val �kes�tett �p�lete uralja a Trafalgar t�r �szaki oldal�t. Az �p�let k�ls� m�retei m�r sejtetik, mekkora gazdags�g t�rul el�nk odabent.