Ezt a greenwich-i h�zat eredetileg I. Jakab �p�ttette hitvese, d�niai Anna sz�m�ra. Az �p�tkez�s 1616-ban kezd�d�tt, de a kir�lyn� 1619-ben bek�vetkezett hal�la ut�n f�lbeszakadt. Csak 10 �vvel k�s�bb folytatta I. K�roly, aki szint�n feles�ge, Henrietta Maria lak�hely��l sz�nta. A Queen's House – mely Anglia els� klasszicista �p�lete – 1638-ban k�sz�lt el Inigo Jones tervei alapj�n. Jelenleg a Nemzeti Tenger�szeti M�zeum r�sze.

A h�z t�k�letesen megfelel a klasszikus ar�nyoss�g �s harm�nia renesz�nsz ide�lj�nak.

Az idel�togat�k el�sz�r a pontos n�gyzet alaprajz� (40x40 l�b) Nagy Terembe (Great Hall) l�pnek be, melynek legmegh�kkent�bb eleme az 1635-b�l sz�rmaz�, geometria-mint�s fekete-feh�r m�rv�nypadl�, valamint az els� emelet magass�g�ban k�rbefut� fa erk�ly. A Nagy Terem plafonj�t az olasz fest�, Orazio Gentileschi kilenc k�pe d�sz�tette, de a k�peket a XVIII. sz�zadban elt�vol�tott�k, n�melyiket megv�ltoztatt�k, jelenleg a londoni Marlborough House hallj�nak plafonj�t d�sz�tik.

Az eleg�ns Tulip�nos L�pcs� az els� �n�ll� csigal�pcs� Britanni�ban. B�r tulip�nos l�pcs�nek nevezik, de val�j�ban a n�vad� vir�gmot�vum a kov�csoltvas l�pcs�korl�ton nem tulip�n, hanem liliom, Henrietta Maria kir�lyn� Bourbon csal�dj�nak jelk�pe.

A Queen's House ki�ll�t�sain nemcsak mag�nak a h�znak �s lak�inak t�rt�net�t ismerheted meg, hanem Royal Hospital School, Britannia legnagyobb tenger�szeti iskol�j�nak �let�be is betekint�st nyerhetsz, illetve a „Nemzetk�zi Sark �v” tisztelet�re megcsod�lhatod az �szaki-sark t�jair�l �s az itt lak� emberekr�l legkor�bban k�sz�lt f�nyk�peket, valamint Gainsborough, Lely, Hogarth, Reynolds, Hodges �s az id. �s ifj. Willem van de Veldes m�remekeit.