A Foundling Museum – akkor mint Foundling Hospital – eredetileg egyike volt az els� londoni �rvah�zaknak, melyet 1739-ben Thomas Coram hozott l�tre, �s amelyben 1954-ig 27.000 gyermek n�tt fel.

William Hogarth (1697-1764), aki kora �nnepelt m�v�sze, �s az �rvah�z egyik nevel�je volt, t�bb m�v�t is az �rvah�znak adom�nyozta, hogy a l�togat�k bel�p�d�jaival t�mogassa az �rvah�zat. �gy j�tt l�tre London els� nyilv�nos m�v�szeti gal�ri�ja, mely 1768-ban helyet adott a Kir�lyi M�v�szeti Akad�mi�nak is.

Ez a k�l�nleges m�zeum – az 1926-ban lerombolt Hospital mellett, egy az 1700-as �vek st�lus�ban �jj��p�tett �p�letben – bemutatja a londoni �rvah�zak, illetve az itt feln�tt 27.000 gyermek t�rt�net�t, ezen k�v�l pedig olyan k�rnyezetben �ll�tja ki Hogarth m�veit – �gy a Thomas Coramr�l festett h�res portr� – mellett Reynolds, Gainsborough, Wilson, Hayman, Highmore, Roubiliac �s Rysbrack m�veit, ahogy azt a Hogart kor�ban idel�togat�k l�thatt�k.

A Court Room ki�ll�t�term�t William Hogarth tervezte az 1740-es �vekben. A gondosan kidolgozott William Wilton-mennyezet, sz�p festm�nyek �s szobrok teszik ezt a szob�t igaz�n pazarr�. A Fel�gyel� szob�j�ban (Committee Room) az �rvah�zban nevelkedett John Brownlow l�ny�nak XIX. sz�zadb�l sz�rmaz� festm�nyeit n�zheted meg. John Brownlow arr�l v�lt h�ress�, hogy Dickens r�la mint�zta h�res reg�nyh�s�nek, Twist Olivernek alakj�t.

S mindezeken k�v�l a m�zeum emelete ad otthont a legnagyobb George Frideric Handel mag�ngy�jtem�nynek. Itt tal�lhat� pl. a zeneszerz� v�grendelete.